Alzheimer betegség

Az Alzheimer kór – Kóros elbutulás

Az Alzheimer-kórt (angolul Alzheimer’s disease, rövidítve AD) először Alois Alzheimer német ideggyógyász írta le 1907-ben. A betegség a gondolkodás és a kognitív funkciók beszűkülésével, magatartásválto­zással, demenciával, majd gyors biológiai leépüléssel jár.

Manapság a 65 év felettiek öt százalékát, a 80 év felettiek 20%-át érinti; Magyarországon kétszázezren szenvednek ebben a betegségben.

Az Alzheimer-kór kiváltó oka ismeretlen. Kialakulásáért nemcsak immunológiai eltérést és anyagcserezavart, de szocio-ökonómiai tényezőket is felelőssé tettek, mint­hogy iskolázottabbaknál, jobb jövedelmi helyzetben lévőknél ritkább. Még bizonyos étkezési szokások is „gyanúba keveredtek”, a betegek ugyanis kielégítő kalóriabevitel mellett is jelentősen fogynak. Előfordul családi halmozódás, ilyenkor egyes prekurzor fehérjék génmutációja igazolható.

Az Alzheimer-kór a Parkinson-kórhoz hasonlóan krónikus degeneratív betegség. Kórélettanilag az agy körülírt részeiben, a halánték- és a homloklebenyben, valamint a hippokampuszban a sorvadást, az idegsejt-degenerációt és az amyloid felszaporodását igazolták.

A diagnózishoz speciális laboratóriumi, neuroradiológiai (CT, PET, SPECT) eljárásokat használnak. Ez a betegség csak tünetileg kezelhető. Többek között idegrendszerre ható szerekkel, antioxidánsokkal, gyulladáscsökkentőkkel, hormonális készítményekkel próbálkoznak.

„Az Alzheimer-kór a központi idegrendszer olyan progresszív mentális hanyatlással járó betegségformája, amelyet kórszövettanilag kóros fajta amyloidot tartalmazó intercelluláris plakkok és az idegsejtnyúlványok sajátos összecsapzódása, együttes előfordulása jellemez.”(Tariska, 2000, 84.old)

Alois Alzheimer (1864-1915) német pszichiáter, neuropatológus egyik páciensénél, Auguste D.-nél egy különös tünetcsoportot észlelt, ezt az első esetét 1907-ben publikálta. Az 1909 óta elveszettnek hitt kórrajzot Maurer találta meg, melynek eredményeit 1997-ben ismertette.

A betegség létrejöttének pontos oka azonban még ma sem ismert, de több tényező szerepét feltételezhetjük:
* Genetikai adottság
* Vírus
* Környezeti ártalom

A demenciákat (szellemi leépülés) többféle szempont szerint is csoportosíthatjuk. Ma a legáltalánosabban a kortikális-szubkortikális dichotómia terjedt el, az Alzheimer-kór kortikális.

A pszichopatológiai és neurológiai elemi kórtünetek két típusát különíthetjük el, a kognitív és nem-kognitív tüneteket.

Kognitív kórtünetek
Emlékezetzavar
Végrehajtó működések zavara (cselekvés előretervezése, döntéshozatal, megosztott figyelem, fluencia)
Afázia (beszédzavar)
Apraxia (begyakorolt mozgások elvégzésére irányuló képesség elvesztése)
Agnózia (érzékelt tárgyak vagy lények fel nem ismerése)

Nem-kognitiv tünetek
Affektív zavarok (szorongás, félelemérzés, depresszió)
Hallucinációk
Téveszmék
Indíték és késztetés zavara (nyugtalanság, fokozott mozgástörekvés)
Agresszivitás
Személyiség megváltozása
Egyéb neurológiai tünetek (járászavar, vegetatív zavarok)

Klinikai tünetek, kórlefolyás szerint a betegségnek, attól kezdődően, hogy tünetei vannak, négy típusát különböztetjük meg.

Első szakasz (Praesymptomatikus dementia)
Ez a kifejezés arra utal, hogy a dementia megállapításához már előrehaladt stádiumban kell, hogy legyen a kognitív hanyatlás.
Emlékezethanyatlás
Időbeli, térbeli jó tájékozódó képesség elvesztése
Személyiségváltozás (szociális visszahúzódás, érdektelenné válás)
Enyhe kognitív zavar

Második szakaszban incipiens dementia
Névfelejtés
Megbeszélt találkozók elfelejtése
Szétszórtság jelei
A beszéd terén szótalálási nehézség gyakori, a szófluencia csökken
Mozgás készség zavara
Térbeli tájékozódás bizonytalansága
Szociális viselkedésben változások
Nem-kognitiv tünetek (túlzott fáradékonyság, erőtlenség)

Harmadik szakaszt definitív (középsúlyos) demencia jellemzi
Emlékezetzavar:
* Időbeni orientáció pontatlan vagy súlyosan hiányos
* Mindennapi teendőkben alapvető zavar vagy képtelenség jelentkezik
* Arcról ismerősöket nehezen vagy nem ismer fel
* Közelmúlt eseményeit vagy megbeszélteket elfelejti

Nyelvi működések:
* Szótévesztések
* Ismételgetés
* Beszélgetés közben sokszor elveszti a fonalat
* Beszédmegértési zavar

Mozgásügyesség:
* Öltözködésben segítség szükséges
* Pénzügyi akcióra képtelenség
* Autóvezetési képesség megszűnik

Egyéb:
* Számolási képtelenség
* Logikai és absztrakciós képesség súlyos zavara
* Nyugtalanság, szorongás, egyéb nem-kognitiv tünetek
* Extrapyramidalis tünetek

Negyedik stádium (súlyos demencia)
Hozzátartozóit nem ismeri meg
Beszéde összefüggéstelen
Szókincse teljesen beszűkül
Mozgáskészsége leromolhat

Klinikai típusok:
Életkor szerinti csoportosítás alapján beszélhetünk Praesenilis típusról, mely 65 éves kor előtt, és Senilis típusról mely 65 éves kor után jelentkezik.

Alzheimer kóros betegKockázati tényezők:
Biztos: Életkor, Családi halmozódás, Apolipoprotein E4 allél
Lehetséges: Magas anyai életkor születéskor, Női nem, Alacsony iskolai végzettség, Koponyatrauma, Korábbi depresszió, Pajzsmirigy-betegség,
Kérdéses: Vascularis kockázati tényezők, Ivóvíz alumíniumtartalma, Alkoholfogyasztás, Stressz, Korábbi foglalkozás,
Protektív: Iskolai végzettség, Dohányzás, ösztrogének és/vagy gyulladásgátlók korábbi szedése, Vízhajtók korábbi szedése

A hozzátartozó számára a demencia súlyossága fokozódásával egyre nagyobb teher hárul. Ő is áldozata a betegségnek, éppúgy, mint a beteg. Az idült lefolyású, évekre kiterjedő betegség óriási erőfeszítést igényel. Ezért folyamatosan elérhető, egyéni igényeihez igazított segítség szükséges.

Az Alzheimer-kór szakaszainak tünetei és kezelése: Enyhe szakaszban: a feledékenység áll az előtérben, de apróbb zavarok a mindennapi életben is megjelennek. Hasznos ebben a szakaszban listák, napló készítése. Az autóvezetés abbahagyását célszerű javasolni. A gyógyszeres kezelés terén acetilkolinészteráz-gátló szer adása, selegilin, ill. E vitamin tartozik. Célzottan keresni kell még a depresszió tüneteit.

Közepes szakaszban: A mindennapi életvitel, különösen az önellátás (étkezés, pénzügyek) már rendszeres kontrollt igényel. Az autóvezetés ilyenkor már szigorúan tilos. Az otthoni betegellátás ekkor már külső segítségre van szükség, néhány órás gondozó-ápoló vagy napközis otthon, ennek lehetősége sajnos nálunk különösen hiányos. A gyógyszeres kezelés megegyezik a korábbiakkal. De sajnos ekkor már nem ritkák a pszichotikus tünetek is (hallucinációk, téveszmék)

Súlyos szakaszban: a kognitív hanyatlás igen nagy, az önellátás szinte lehetetlen, ezért a beteg folyamatos gondozásra és felügyeletre szorul. Ebben a szakaszban a hozzátartozókon nemritkán a depresszió jelei mutatkoznak. Ezért mérlegelni kell a beteg otthonban való elhelyezését. A gyógyszeres kezelés ebben a szakaszban tüneti jellegű, főleg nem-kognitív ill. magatartásbeli tünetekre koncentrál.

Szervezeti keretek az Alzheimer-kórban szenvedők ellátására Az 1984-ben Chicagóban megalapított Alzheimer’s Disease International hozzátartozók vezette szervezet, mely fő célja az információáramlás biztosítása. Jelenleg több mint 40 ország csatlakozott hozzájuk. Hazánkban 1997 óta a Memória Alapítvány működik hasonló célkitűzéssekkel, heti egy alkalommal Budapesten napközis otthont működtet. Örvendetesen gyarapszik az Interneten hozzáférhető információk száma. Különösen sokoldalú folyamatosan frissített tájékoztatást lehet a www.healthandage.com-ról kapni.

(http://hu.wikipedia.org)

Az Alzheimer kór megelőzésével és holisztikus kezelését kutató Alzheimer’s Research and Prevention alapítvány elnöke Dharma Singh Khalsa, M.D. Szerint a kór megelőzésésnek és kezelésének 4 pillére van:
1.Az egészséges táplálkozás és vitaminokkal ásványi anyagokkal történő táplálék kiegészítés
2.A stressz kezelés
3.A test és az elme gyakorlatoztatása
4.A gyógyszeres kezelés

Az agy működésének elősegítése érdekében bőséges fehérje ellátást kell biztosítanunk, lehetőleg sovány fehér húsokból, halakból, szójából és más hüvelyesekből. Sok zöldséget és gyümölcsöt kell fogyasztani, különösen – divatos szóhasználattal élve – szuper ételeket mint az áfonya, a goji bogyó a szilva, tengerialgák, spenót, brokkoli. Használjunk bőségesen hidegen sajtolt kókusz, oliva, dió, avókádó és lenmag olajat.

Az olajokat vásárold meg itt!

Táplálékkiegészítők közül mindenképpen szükséges egy komplex multivitamin szedése, plusz B komplex vitamin, E vitamin és C vitamin emelt dózisban. Segít még a CoQ10, alfa liponsav, Omega 3 zsírsav, L-carnitin.

A vitaminokat megvásárolhatod itt.

Gyógynövények közül különösen a ginkgo biloba és a kurkuma ajánlott az Alzheimer kór megelőzésére és a folyamat lassítására. A kurkumáról tudj meg többet itt.

A legújabb kutatási eredmények mind azt bizonyítják, hogy a a túl feszített “stresszes” életmód jelentős szerepet játszik az agyműködés befolyásolásában. Ha nem tudunk kellőképpen lazítani, pihenni, kikapcsolódninem adunk lehetőséget az agyunknak a regenerálódásra.

A stressz helyzetek által kialakult fokozott kortizol jelenlét a szervezetben bizonyítottan tönkreteszi az agy emlékezet központját. Megakadályozza az agysejtek glukóz felvételét és blokkolja a neurotranszmitterek működését. Mindez végül az agysejtek elhalásához vezet.

A relaxáció tehát létfontosságú nem csak úri passzió. Napi 20-30 perces meditáció, mélylégzés, vezetett vizualizáció, masszázs vagy ima megmentheti agysejtjeinket a pusztulástól.

Nemcsak a relaxáció, hanem a mozgás is igen nagy jelentőséggel bír. Mind a fizikai mozgás, mind a szellemi mozgás. Több kísérlet bizonyította, hogy a rendszeresen rejtvényt fejtő, kreatív szellemi munkát végző, tanuló időskorúak emlékezete nem vagy csak nagyon kis mértékben romlik.

Agyunk is épp olyan, mint szervezetünk bármely része, ha nem használjuk sorvadni kezd. A leggyorsabb út az elbutuláshoz, ha a nyugdíjas beül a TV elé mondjuk egy üveg sörrel és csak “néz ki a fejéből” .

Az elszigetelődés, magányosság, az ingerszegény környezet is elősegíti a betegség kialakulását. Felmérések bizonyítják, hogy a nagy családban élő vagy széleskörű baráti társasággal rendelkező időskorúak körében jelentősen kevesebb az időskori demenciában vagy Alzheimerkórban szenvedők száma.

Sosem késő tanulni, nyugdíjas korunkban végre van időnk arra, hogy megtanuljuk azt a nyelvet, amit mindig is akartunk, de valahogy sosem került rá sor, elmélyedhetünk a hobbinkban, elkezdhetünk írni, festeni, vagy gourmet ételeket főzni.

Az izmok mozgatása, egy jó séta, úszás vagy akár a kertészkedés is serkenti a vérkeringést, jobb vérellátást biztosítva az agynak. Különösen élvezetes és hasznos, ha olyan mozgás formát választunk amit társaságban tudunk végezni.

Az Alzheimer kór kialakulásának egyik veszélyforrása a nehézfém mérgezés. Nem is gondolnánk, hogy mennyi forrásból mérgezzük rendszeresen önmagunakt. A szánkban lévő amalgám tömések mérgező hatásáról már mindenki tud, de arról már kevesebben, hogy a rendszeresen dobozos sört vagy üdítőt fogyasztók is mérgezésnek teszik ki magukat, különösen, ha sós mogyorót vagy más sós nasit is fogyasztanak mellé. A sós nyál könnyen kioldja az aluminiumot, ami bizony mérgező a szervezet számára. Úgyan ilyen veszélyes ha alumínium edényben sós ételt főzünk, vagy ha lepattogzott teflon edényeket használunk.

Ezenkívül még számos más forrása is lehet a nehézfém mérgezésnek. Érdemes hát egy nehézfém tisztító kúrát is elvégezni, ha felmerül az Alzheimer kór gyanuja.

Kutatások bizonyítják, hogy a megfelelően megválasztott egyedi vagy kombinált zeneterápiás módszerek alkalmazása esetén a betegek elkóborlási aránya csökken, az emlékezet megtartása javul vagy — korábbi állapotukhoz képest — kisebb mértékben romlik, szociális interakcióik gyarapodnak, miáltal állapotromlásukat előidéző és kísérő elszigeteltségük szintén csökken.

A fentiek alapján a megfelelő farmakoterápiák, szociális és gondozási módszerek mellett Alzheimer-kóros betegek esetében érdemes fontolóra venni a zeneterápia alkalmazását is.

2009 szeptemberében a Gerontology c. folyóiratban megjelent egy tanulmány, amely összefüggést mutat az ideggyulladások és számos központi idegrendszeri betegség kialakulása között, beleértve az időskori Alzheimer kórt.

A gyulladások majd minden betegség folyamatban szerepet játszanak, és a krónikus gyulladás csökkentése gyakran terápiás hatású. Neurológusok a gyulladáscsökkentő gyógyszerek és az Alzheimer kór közötti inverz kapcsolatról is beszámoltak. 1997-ben a Neurology c. folyóiratban megjelent adatok szerint a rendszeresen gyulladáscsökkentő gyógyszereket szedő emberek között sokkal alacsonyabb az Alzheimer kór előfordulása .

Végül szót kell ejteneünk az Alzheimer kórban szenvedő beteget ápolók problémáiról, hiszen az ilyen beteg ápolása nagyon nagy lelki és fizikai terhelést jelent a hozzátartozóknak. Szörnyű látni, ahogy a szeretett családtagból egy szellemi és testi roncs válik, szörnyű azzal szembesülni, hogy a hozzánk talán legközelebb álló személy egyik napról a másikra meg sem ismer bennünket.

Az Alzheimeres betegek ápolóinak készült a http://www.alzheimerweb.hu/ weboldal, ahol sok értékes információt és útmutatást találhatnak.

http://www.alzheimerweb.hu/

http://alzheimerkor.lap.hu

http://alzheimers.mercola.com/

http://www.elitmed.hu

Szólj hozzá!