Koleszterin: ördög vagy angyal?

Jaj, az a magas koleszterin szint! Mindenképpen kordában kell tartani mert szív és érrendszeri betegséghez fog vezetni! Ezután ne egyen zsíros ételeket és élete végéig szednie kell ezt vagy azt a koleszterin csökkentőt – dördül az ítélet. Annyiszor hallottuk ezt, hogy már el is hittük. Arra nem gondolunk, hogy a természetben semmi sincs hiába. A szervezetünk nem termel olyasmit amire nincs feltétlen szüksége és így van ez a koleszterinnel is. Hiába diétázunk, hiába szedjük a sztatinokat, ha a szervezetünknek szüksége van koleszterinre akkor azt úgy is megszerzi magának, még ha többszörös energiájába is kerül.

Zsírok
Zsírok
Fotó: Rainer Zenz
Wikimedia Commons

De miért is van szükség a koleszterinre? Lássuk mit mond a Wikipédia:
„A koleszterin (C27H46O) szteránvázas vegyület, amely minden emberi és állati sejtben megtalálható. Különösen nagy mennyiségben fordul elő egyes szervekben, pl.: a mellékvesében, idegrendszerben. A koleszterint a szervezet a májban állítja elő és a sejthártyák felépítésében van fontos szerepe, sokféle hormon szintézisének kiindulási anyaga.” Érdemes ezt akkor csökkenteni?

De lássuk tovább:
„A koleszterin-szint meghatározásából következtetni lehet a máj működési állapotára. A vér koleszterin tartalma cukorbetegség (diabetes mellitus), sárgaság, a pajzsmirigy csökkent működése, vesebetegségek és érelmeszesedés esetén fokozott lehet. A koleszterin lerakódva az erek falában annak rugalmasságát csökkenti, és elősegíti az érelmeszesedés kialakulását. Ez az elmélet a 90-es években terjedt el, de megdőlni látszik. A vizsgálatok retrospektív elemzésekor kiderült félreértelmeztük , a koleszterin nem tud érelmeszesedést okozni.[forrás?] A vizelet üledékvizsgálatakor gyakran találhatók kicsapódott koleszterin kristályok. Csökken a koleszterinszint máj-, és fertőző betegségekben, és Basedow-betegségekben (hipertireózis).

A koleszterin minden sejt membránjában megtalálható mint a membránfluiditást szabályozó anyag: a túl rigid membránokat folyékonyabbá teszi, a túlságosan folyékonyakat pedig merevíti. (A membrán belsejében lévő, túl szorosan elhelyezkedő apoláros részleteket „szétlöki”, az egymástól túl távol elhelyezkedőket „összerántja”.) Egyes tanulmányok szerint a koleszterin néhány membránenzim működésére is hat.

A koleszterin az epesavak és a szteroidhormonok prekurzoraként (előanyagaként) is ismert.

Kétféle koleszterint különítünk el laborvizsgálatok alapján: a HDL-koleszterin, az ún. „jó” koleszterin, (High Density Lipoprotein-koleszterinaz). LDL-koleszterin a „rossz” koleszterin. A magas LDL-koleszterin és alacsony HDL-koleszterin az érelmeszesedés, illetve az annak következtében kialakuló betegségek egyik legfontosabb előjelzője és okozója. Míg az LDL-koleszterin a vérben feldúsulva az erek falában rakódik le, a HDL-koleszterin magas aránya azért kedvező, mert e zsírcseppecskékben az erekben már lerakódott koleszterin szállítódik vissza az érfalból a májba, ahol lebontódik.”

De miért rakódik le az LDL-koleszterin? A természet nem lehet olyan balfácán, hogy olyan anyagot termeltet az emberi testtel ami ok nélkül kárt okozhat neki! Csak úgy véletlenül nem fogja úgy gondolni az LDL koleszterin, hogy „ó, ma rossz kedvem van akkor odaragadok az érfalakhoz” !

Itt jönnek be a képbe a szabad-gyökök és az oxidatív stressz.

Az oxidatív stressz a sejtek oxidatív sérülése, amelyet a szabad gyökök okoznak. A szabad gyökök között létezik olyan, amelynek oxigénatomján egy szabad elektron van, így az atomcsoport igen reaktívvá válik arra törekedvén, hogy megszerezze a hiányzó elektront. Ez könnyen okozhat funkciózavart, sérüléseket a sejtekben, és azok pusztulásához is vezethet.

A túlzott oxidatív stresszt több faktor együttes jelenléte okozza. Ezek közül nézzük a leggyakoribbakat, a teljesség igénye nélkül:
– környezeti ártalmak (légszennyezettség, rovarirtók, gyomirtók, nehézfémek,…)
– tartósítószerek
– gyógyszerek lebontása során keletkező mérgek (fájdalomcsillapítók, antibiotikumok)
– káros szenvedélyek, stimulánsok (alkohol, cigaretta, drog)

Carotis plakk
Carotis plakk
Fotó: Ed Uthman, MD
Wikimedia Commons

Tegyük fel, hogy ez a folyamat éppen az ereink falában történik, hatására mikró sérülések keletkeznek az érfalon. Szervezetünk reagál, indítja a szükséges koleszterin csomagot, hogy „befoltozza” a sérült érfalat, ugyanakkor a fehérvérsejtek is aktiválódnak, hogy megvédje a szervezetet a külső betolakodóktól. Ha minden terv szerint működne mindketten elvégeznék dolgukat, az érfalat kijavítanák, a külső betolakodókat eltávolítanák és minden menne tovább mintha mi sem történt volna.

Igen ám, de ha a koleszterin elveszít egy elektront a szabad-gyököknek vagy egy cukormolekula csatlakozik hozzá a fehérvérsejtek idegen anyagnak tekintik, megtámadják és eltávolítják vagy plakkokban összeállva lerakódik az érfalra. Mivel a sérülés továbbra is megmarad a szervezet még jobban igyekszik azt meggyógyítani, fokozza a gyulladást, még több koleszterint termel, még több fehérvérsejtet aktivál és már ki is alakult az ördögi kör.

Tehát a szív és érrendszeri betegségek kiváltó oka nem maga a koleszterin, hanem az oxidatív stressz által kiváltott krónikus gyulladások. Megelőzésükhöz pedig nem a koleszterin szintet kell csökkenteni, hanem a gyulladásokat kell megszüntetni. De a gyulladások megelőzése még ennél is fontosabb.

Hogyan tehetjük ezt?
Az unalomig ismételt egészséges étkezéssel és életmóddal. Fogyasszunk magas antioxidáns tartalmú zöldségeket, gyümölcsöket, kerüljük a finomított cukrot, szénhidrátokat, az agyon finomított növényi olajokat és a műételeket. Pihenjünk jól, aludjunk eleget, tanuljuk meg a stresszes helyzeteket kezelni és mozogjunk. Egyszóval élvezzük az életet amennyire csak tudjuk és ne aggódjunk a koleszterin szintünk miatt!

Nyári Zsuzsa


http://hu.wikipedia.org/wiki/Koleszterin

http://thecholesterollie.com/

https://articles.mercola.com/sites/articles/archive/2012/02/01/29-billion-reasons-to-lie-about-cholesterol.aspx

 

Szólj hozzá!