Őfelsége a Pióca!

Az orvostudomány területén minden korszak az új felfedezéseiről nevezetes és rányomja bélyegét a különböző betegségek gyógyítási eljárásaira, gyakran kiszorítva ezzel a használatból a régit, a nem egy nemzedék által ellenőrzött szereket.

Minden egyes időszakot jellemeznek a saját gyógyítási módszereik a saját népszerűségükkel. Azonban létezik számtalan igazságtalanul elfelejtett gyógymód, melyet őseink évszázadokon keresztül felhasználtak az orvostudományban, melyek újra megérdemelt helyükre kerültek.

Az egyik ilyen eljárás a hirudoterápia – azaz a piócákkal történő gyógyítás.
Az emberiség több mint 30 évszázadokon keresztül használta a piócát gyógyító céllal. Az egyetemes emberi történelem a középkortól egészen napjainkig végigkövethető a piócák alkalmazásának története által.

Pióca terápiaHol kezdték először alkalmazni a piócákat a különböző betegségek gyógyításában?
Erre a kérdésre valószínűleg senki sem tudna válaszolni.
A piócával történő kezelés története oly régi, mint az orvostudomány maga. A piócákat már az időszámításunk előtti I. században alkalmazták Egyiptomban, Indiában és Kínában. Keleten Ibn Szína (latinul Avicenna) az „Orvostudomány kánonjának könyve” munkájában úgy hivatkozik a piócákra, mint helyettesíthetetlen szerre sok megbetegedéseknél.

A Talmudban, a zsidók törvénykönyvében megmaradt a leírás, hogy hogyan kell használni a piócát betegek gyógyításánál. A görög orvos Galénosz, Marcusz Aurelius császár udvari orvosa, az egyik munkáját szentelte a betegségek gyógyításának a piócák segítségével. Az ókori római történész Plinius az enciklopédikus kutatásának, a „Naturális Historia” című művének egyik kötetében mesél a piócákkal történő kezelésről. Marchioni de Kappo Stephanie Firenze hercege 1350-ben használta a piócát, mint pestis elleni megelőzés végett, a későbbiekben ezt írta: „ha egy évvel ezelőtt kezdtük volna el használni a piócákat a pestis ellen, akkor megőriztük volna 96 ezer embernek az életét.”

Jurij Dolgorukij fejedelem, Moszkva alapítója, kikiáltatta a piócákat az első fejedelmi gyógyszerévé. 1812-ben a borogyinói csata után francia orvos Reynaud a piócák segítségével a fagyási sérüléseket kezelte a katonáknál. Napoleon császár a katonái gyógyítására egy év alatt Magyarországon 6 millió piócát vásárolt fel. És ezt a listát lehetne bármeddig folytatni.

Napjainkban nehéz pontosan helyreállítani a történelmi kronológiát és elismerni az egyik vagy másik ország elsőbbségét a hirudoterápia területén. De nem is ez a lényeg. A fő az, hogy a piócák évszázadokon keresztül a legműködőképesebb, legveszélytelenebb és leghatásosabb gyógyszert jelentették sok betegség kezelésénél.

Piócákkal kezelték a hörgők asztmáját, a szívbetegségeket, a hipertóniát (magas vérnyomás), a vastagbélgyulladást, a gyomorhurutot, a fekélyt és az ekcémát.

Napjainkban újra elérkezett az az idő, amikor a tudósok hozzáfogtak a piócákkal történő kezelés hatásmechanizmusainak a részletes vizsgálathoz az egyes fiziológiai folyamatok során és a szervezet egésze tekintetében egyaránt.

Pióca terápiaEzeknek a sokéves vizsgálatoknak az alapján a piócákat elismerték egy kis kvázi „gyógyszergyárnak”, amely képes előállítani olyan biológiailag aktív összekötéseknek az együttesét, amik a szervezetet nem csak meggyógyítják, hanem megfiatalítják is. A piócák a nyállal együtt termelnek közel 100 biológiailag aktív enzimet, amelyek mechanikai, biokémiai és immunológiai hatást gyakorolnak az emberre.

Különleges területe a hirudoterápiának a hirudoreflexoterápia. A szakemberek akik jól ismerik a piócákkal történő terápia hatását a szervezetre, úgy vélik, hogy a piócák ösztönösen képesek megtalálni az ember testén a reflexzónákat és pontosan ezekre a pontokra tapadnak, ami különösen gyógyhatásúvá teszi a harapásukat.

A bioenergetikai folyamatok szempontjából a piócákat valóságos „bioenergetikusoknak” nevezik. Az aurát tanulmányozó szakemberek, gyakran ajánlják a páciensei számára az egészségük helyreállítását piócák alkalmazásával, mialatt elhelyezik a piócát a csakrákra, ily módon újjáépítve az ember bioenergetikus potenciálját.

Kiderült, hogy a piócák nemcsak a gyógyításban hasznosak, hanem sok megbetegedés ellen igen hatásosak a megelőzésben is.

Manapság ez a gyógyítási eljárás újra teljes elismerést nyert, és a hirudoterápia által kezelhető betegségek spektruma jelentősen kiszélesedett. Idetartoznak a szív-és a keringési rendszer betegségei, a thrombophebitis (a vénák gyulladása), a varicosus, az aranyér, a nőgyógyászati betegségek, a migrén, a hallószervek és a látószervek betegségei, valamint a periodontosis (fogággyulladás). Néha még ilyen esetekben is, amikor a betegnek sebészeti beavatkozás az előírt, a hirudoterápia megbirkózik a kórral műtét nélkül.

Egyszóval napjainkban a hirudoterápia újjászületése sok évszázad munkájának szilárd alapjain történik, ami meggyőz arról, hogy ez a természetes kezelési mód kiállta az idő próbáját.

Tatyana Vilenszkij

Szólj hozzá!